Debrecen környéke

A Hortobágy a hajdúság peremétől a Tiszáig terjedő 115 négyzetkilométer szikes, füves pusztaság, Európa legnagyobb összefüggő pusztája. Természeti értékeinek, növény és állatvilágának megörzése érdekében 1973 január 1.-én nemzeti parkká nyilvánították, az ENSZ pedig 1979-ben bioszféra-rezervátummá minősítette. A területén található mocsarak és halastavak a madarak fészkelésének és vonulásának európai jelentőségű helyszínei. Eddig 342 madár faj előfordulását regisztrálták a Hortobágyon, melyből 152 fészkel is a nemzeti parkban. Láthatunk a vidéken rackajuhot, szürkemarhát, mangalicát, illetve nóniuszlovat is. A nemzeti park védett növény- és állatvilágának megismerését négy bemutató terület és tanösvények segítik. - Látnivalók: Nagycsárda, Hortobágyi Galéria, Pásztormúzeum, Körszín, Epona Lovasfalu, Kilenclyukú-híd. - Rendezvények: Június: Pásztorok ünnepe, Hortobágyi Lovasnapok, Augusztus: Hortobágyi Hídivásár.

Az Erdőspuszták a várostól mintegy tíz kilométerre keletre, félkörívben húzódnak. Jellegzetes nyírségi táj ez, futóhomokdombokkal, homoki tölgyesekkel, rétekkel. A város a 14. század vége és a 18.század vége között szerezte az erdőbírtokokat. 1974-től lassanként Debrecen üdülőterületeivé váltak. Látnivalók: Vekeri Pihenőközpont, Erdőspusztai Bemutatóház és az arborétum, Szarka kapitány sírja, Nagycsere-Hármashegyi Központ.

A Hortobágy kapujában fekvő közel tízezer lakosú kisvárosban, Nádudvaron él és dolgozik Fazekas Lajos, a népművészet mestere. Az általa készítette fekete cserép alapanyagát a város határában kibányászott agyag szolgáltatja, amely sajátos égetési technikával feketévé válik. A motívumokat égetés előtt kaviccsal dörzsöli rá a keramikus, akinek 1992-ben felépített műhelyében bárki szemtanúja lehet az agyagedény alakításának, díszítésének.

Debrecentől 20 km-re, nyugatra fekszik Hajdúszoboszló, a híres gyógyfürdőváros. Hajdúszoboszló legfőbb vonzereje a termál- és gyógyfürdő. Látnivalók: református templom, erdőfal, Bocskai-szobor, római katolikus templom, Bocskai István Múzeum, Fazekas István feketekerámia kiállítása.

A Város 36 km-re található Debrecentől. 1912 óta az ország egyetlen görög katolikus püspökségének székhelye és itt nyílt meg az első görög katolikus gimnázium 1991-ben. Hajdúdorog igen gazdag régészeti leletekben, határában négy honfoglalás kori és kora Árpád-kori temetőt tártak fel, valamint itt hozták felszínre az Alföld eddig egyetlen Árpád kori kovácsműhelyét. Látnivalók: görög katolikus székesegyház, termálvizes strandfürdő.

Hajdú-Bihar megye második legnagyobb városa olyan település, mely megjelenésében ma is hordozza történetiségét. A hajdúk fővárosaként ismertté vált városban található a megye egyik legrégibb épülete, a Hajdúsági Múzeum és a népi építészetet reprezentáló skanzen, melyek ma is hű tükrei múltunknak. Látnivalók: Hajdúsági Múzeum, református templom, Bocskai-szobor, Káplár Miklós Emlékmúzeum, termálfürdő.

Hajdúnánás határában a neolitikumtól kezdve találtak régészeti emlékeket, s a honfoglaló magyarság megtelepedésére utaló leleteket is. Főterén barokk stílusú református templom áll rekonstruált erődfallal. A város sokakat vonzó nevezetessége a fürdő, melynek vize 1958-ban 1019 méteres mélységből tört fel. Erre a 67 fokos gyógyvízre úszó-, gyógy- és gyermekmedencék épültek. Látnivalók: klasszicista stílusú tájház, termálvizes strandfürdő

Bocskai István felesége hozományaként szerezte meg Nagykereki Várát. A 15-16.századi várat 1590-ben megerősítette és 1604 októberébn hajdúserege élén megvédte a császáriak támadásától. Bocskai halála után Bethlen Gáboré lett, majd 1660-ban Szejdi pasa lerombolta. A 18 század második felében építették újjá barokk stílusban, 1850-ben klasszicizáló bejáratot kapott, 1870-ben pedig romantikus stílusban alakították át. A század elején pusztulásnak indult várkastélyt 1958 és '62 között állították helyre. A kastélyban kiállítás nyílt, amely a hajdúk történelmi szerepével ismerteti meg a látogatókat.

Bocskai hajdúi 1604. október 15.-én arattak győzelmet a császári seregek felett. E dicsőséges csata révén került be Álmosd a magyar történelembe, s erre emlékeztet Nagy Sándor János főtéren álló alkotása is. A református templom 1400 körül épült, mai alakját az 1805-ös átalakítás során nyerte el. Kertjében világháborús emlékszobor látható, amely egy ismeretlen olasz hadifogoly művész alkotása. Kölcsey Ferenc mellszobra a róla elnevezett utca 17. számú házának udvarán áll. Ebben a népi klasszicista kúriában lakott Himnuszunk költője 1812 és 1815 között. A felújított épületben 1968-ben nyitották meg az emlékmúzeumot.

Nádudvartól körülbelül 30 percre, Hajdúszoboszlótól 5 km-re található a Tuba-tanya. Az idelátogató vendégek megismerkedhetnek a hagyományos népi ételkészítéssel és gasztronómiával. A bográcsban, kemencében, szabad tűzön sült és főtt ételek a régmúlt ízeit varázsolják vissza. A tanyán olyan őshonos állatokat láthatunk, mint a szürkemarha, a mangalica vagy a rackajuh. Lehetőség van lovaglásra, nyáron szekerezésre, télen szánkózásra, horgász- és kerékpártúrákra. Megismerhetjük a pusztai pásztorviseletet, a különböző népi hangszereket: a citerát, köcsögdudát, tekerőlantot, dorombot, de láthatunk csikós- és csárdástáncot, valamint karikásostor-bemutatót is.

Tourinform Iroda:
4024 Debrecen, Piac utca 20.